Diszkrinimációmentes védettségi igazolványt!

Pofonegyszerű a megoldás: Ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítani mindazoknak, akik bizonyítják, hogy (nagy valószínűséggel) nem fertőzőek – akár teszttel, akár oltással. Ahogy pár napja részletesebben kifejtettem, a járványügyi korlátozások alapja az, hogy mások megfertőzése nem tartozik az alapjogok körébe. A SARS-CoV2 vírus esetében az a probléma, hogy tünetmentesen, azaz látatlanban is lehet fertőzni, és az ebből fakadó betegség ma minden más fertőzőbetegségnél nagyobb valószínűséggel súlyos lefolyású vagy halálos.

Az illetékes EU-s hivatal által engedélyezett vakcinákkal kapcsolatban a Robert Koch Intézet szerintaz ezek egyikével oltottak olyan alacsony valószínűséggel adják tovább a koronavírust, hogy nem játszanak szerepet a vírus terjesztésében. Innentől teljesen jogszerű az EU-s vakcinákkal oltottakat a friss negatív teszttel rendelkezőkkel és a fertőzésen átesettekkel együtt úgy kezelni, mint aki biztosan nem fertőz.

Az egyik probléma persze az, hogy Magyarországon a jövedelmi szinthez képest roppant drága a háziorvosi beutaló nélkül végzett hivatalos koronavírus-teszt (miközben számos nyugat-európai EU-tagállam bizonyos számú ingyenes [azaz az adókból finanszírozott] tesztelési alkalmat biztosít). Így az, aki még nem jutott oltáshoz (vagy egészségügyi okokból nem tudja magát beoltatni) a gyakorlatban anyagi okokból nem tudja igazolni, hogy nem jogos őt szabadságában korlátozni.

A második probléma a védettségi igazolvány kiállítása körüli zűrzavar: akkor kerül kiállításra, amikor a beoltott még megfertőződhet és tovább is adhatja a fertőzést és sokan, akik jogosultak lennének rá, hetek, hónapok óta hiába próbálnak hozzájutni.
A harmadik pedig, hogy olyan vakcinára is kiállítják, amelyekről még nem bizonyosodott be, hogy nemcsak a beoltottat védik, hanem a vírus továbbadását is akadályozzák.

Ezenknek a problémáknak a felszámolásához viszont nem az a megoldás, hogy “diszkrinimációt” meg “sárga csillagot” kiabálunk. Hanem az, hogy tisztességes megoldást találunk a problémákra és olyan igazolványt készítünk, amely valóban azt igazolja, hogy az igazolványon szereplő személy járványügyi szempontból elhanyagolható valószínűséggel adja a fertőzést.

Ezeket a problémákat az EU-s zöldigazolvány fel fogja számolni, hiszen 1. meghatározott tartalommal ki kell állítani és el kell fogadni Magyarországon is, és 2. teszttel is igazolni lehet a fertőzés átadására való képtelenséget. Innentől már csak azt kellene elérni, hogy a magyar költségvetés is bizonyos számú teszteket finanszírozzon (mind a be nem oltottaknak, mind azoknak a beoltottaknak, akik attól tartanak, esetleg mégis elkapták a fertőzést).

Hiába kiáltott Donáth Anna diszkriminációt, elvégre mind az orosz, mind a kínai vakcina fejlesztője kérheti az európai gyógyszerügynökség engedélyét (ekkora piacra azért csak megérte volna), sőt, a Szputnyik V gyártója már el is indította a folyamatot, csak épp egyelőre nem bírta bemutatni a szükséges dokumentumokat, így Donáth leginkább a saját szavahihetőségét járatja le ezzel.

Lesz még azért egy bökkenő: Magyarország valamilyen oknál fogva nem vesz részt az EU-s zöldigazolvány digitális tesztelésében, így félő, hogy a bevezetésekor hasonló helyzetnek leszünk elszenvedői, mint az EESZT április 30-i lehalásakor, amikor az éjfél körül is Origot olvasó honfitársaink arról értesültek, hogy aznapra aPfizer-Biontech-hel való oltásra is lehet időpontot foglalni, és hajnalra lefagyasztották a rendszert (persze sajátos irónia, hogy pont egy kormánybarát portál olvasói vetik rá magukat a bőven rendelkezésre álló Sinopharm helyett a “nyugati” anyagra).

A farok csóválja a kutyát: Az igazi probléma a védettségi igazolvánnyal

Hirtelen „diszkriminációellenes” lett a magyar társadalom, miután kilátásba helyezték, hogy a betegségen átesettek és beoltottak hamarabb térhetnek vissza a kocsmák beltereibe. Pedig nem ez a fő baja a védettségi igazolványnak.

A járványügyi korlátozásnak nem az az alapja, hogy téged meg kell védeni. A járványügyi korlátozásoknak az adja az alapot, hogy neked nincs jogod másokat megfertőzni. A koronavírus előtt sem volt ehhez jogod: pl. korábban sem szállhattál fel fertőzőbetegként tömegközlekedési járműre.

Konkrétabban: Nem azért kell pillanatnyilag maszkot viselned, hogy te ne fertőződj meg, hanem azért, mert neked nincs jogod megfertőzni másokat és nincs lehetőséged tudni, fertőzöl-e, mert a Sars-COV2-nek megvan az az aljas tulajdonsága, hogy te akkor is fertőzhetsz, ha egyáltalán nincsenek tüneteid. A különbség a koronavírus előtti időkhöz képest mindössze annyi, hogy mostanság nem volt olyan járványos megbetegedés, ami tünetmentesen továbbadható bárkinek cseppfertőzéssel és ennyire halálos.

Ezzel szemben persze elvileg lenne jogod ahhoz, hogy a kockázatokat vállalva megfertőződj a koronavírussal, csakhogy ezt jelenleg nehezen tudod mások veszélyeztetése nélkül véghez vinni.

Korlátozásokat feloldani akkor lehet, ha „elég alacsony” a valószínűsége többek közt annak, hogy ha maszk nélkül kocsmában pálinkázol, továbbadod a vírust a másnapi családi ebéden a nagypapádnak. Hogy ez mennyire valószínű, az az új fertőzések és a pozitív tesztek kombinációja, a megbetegedettek, a kórházban kezeltek stb. aránya mutatja, az oltás meg azzal lép a képbe, hogy beoltottat elég nehéz megfertőzni.

De ez nem változtat a korlátozások mögötti elven: az, hogy téged megvédjenek, valóban nem jogalap arra, hogy „be-(vagy ki-)zárjanak”, az viszont igen, hogy te meg tudsz-e fertőzni másokat. „Nyitási előjogokat” ezért nem azoknak szabad biztosítani, akik „védettek”, hanem azoknak, akik igazolják, hogy nem fognak másokat megfertőzni. És éppen ez a különbség a magyar „védettségi igazolvány” és az EU-s „zöldigazolvány” között: míg az előbbi csak az oltás (egyelőre csak a „nyugati oltásokról van adatunk arra, hogy jelentősen csökkentik a továbbadás valószínűségét, míg az orosz és kínai vakcinákról nincs adat…) vagy a fertőzésen való átesettséget igazolja, a „zöldigazolványban” emellett friss negatív teszttel is tudod igazolni, hogy nem vagy közveszélyes, tehát nem baj, ha nem jutsz hozzá az oltáshoz – legfeljebb Magyarországon, ahol nincs ingyenes elővigyázatossági tesztelés.