Kinek jó a túlóratörvény?

Naszóval…megszavazta az országgyűlés (Palkovics László miniszter szerint a munkáltatók kérésére) a túlóráztatás megkönnyítését. Mindenesetre nem mondhatjuk, hogy a kormány ne lenne rugalmas: a vasárnapi boltzárat a dolgozók érdekeire hivatkozva vezették be 2015-ben (és bár egy évvel később visszakoztak, most ősszel újból előkerült a téma, igaz, a kormány akkor már úgy nyilatkozott, nem hozzák vissza a boltzárat), most meg a dolgozók túlóráztatását könnyítik meg. Ellentmondás? – Csak elsőre.

A 24 órás szabály – a munka és a család összeegyeztetésének titka

Tulajdonképpen nagyon is egyszerű dolog a munka és a család összeegyeztetésének kérdése. Pontosabban: a munka és a magánélet összeegyeztetésének kérdése, hiszen nemcsak annak van a munkán kívül is élete, aki történetesen éppen nő és gyereket nevel, hanem annak is, aki férfiként szeretne a gyerekeivel is időt tölteni, de – micsoda eretnek gondolat – nemtől függetlenül annak is, akinek nemcsak gyereke nincs, de se kutyája, se macskája, se szobanövénye. 

Akkor turkáljunk…

A kormányközeli századvég adatai alapján a Napi Gazdaság című lap az RTL zsebeiben turkált az Index szerint (a Napi Gazdaság vonatkozó tartalma fizetős), és megállapította, hogy a menedzsment átlagfizetése tízszer akkora, mint a dolgozóké. Vegyük ezt alkalomnak, hogy mások helyett a saját zsebünkben (azaz egy magáncég helyett az állami költségvetésben) turkáljunk:

Az ország menedzsmentjének, azaz a miniszterek és államtitkárok átlagfizetése kb. havi 1 millió forint.
A minimálbér összege 2014-ben: 101.500.-
A közmunkások bére 2014-ben: 77.300.-

Nettóban ez így fest:

Havi bruttó 1.000.000.- nettó bére: 655.000 Ft
Havi bruttó 77.300.- nettó bére: 50.632 Ft
A közmunkabér és az állami felsővezetői bér közötti különbség 12,93-szoros, és a minimálbérhez viszonyítva is épp egy nagyságrenddel több a miniszteri fizetés.

Ne feledjük azt sem, hogy az állami szférában a legalacsonyabb fieztések ráadásul nem fedik a megélhetési költségeket sem, ami különösen a közmunka kötelező jellege miatt visszás.

A miniszterek, államtitkárok fizetéséről itt: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ennyit_keresnek_a_magyar_miniszterek_es_allamtitkarok_itt_a_lista.575361.html

A reklámadóról meg annyit, hogy a cégek megadóztatására tökéletesen felesleges újabb adófajtákat kitalálni. Itt van a társasági adó, ami ráadásul nem csak a bevételt nézi – tessék azt alkalmazni.

UPDATE (14.20): Közben az RTL ma délelőtt kiadott egy közleményt, miszerint a Napi Gazdaság forrásául szolgáló beszámolóban nem a vezetők, hanem a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja szerepelt, és erre nem 1,68 milliárd, hanem 1,68 millió forintot fizettek ki (összesen). http://hvg.hu/kkv/20140623_RTL_elnezett_par_nullat_a_Napi_Gazdasag