Sürgős témaváltás kellett, hogy ne ragozzuk tovább a Pegasus-ügyet, és mivel egyeseknél a kor előrehaladtával sem nő a mentális rugalmasság, leragadtak a gyerek+szexualitás kombónál és az “Támogatod-e, hogy a tuggyukkik a gyerekednek nemváltoztatást mutathassanak” kérdést népszavazás gyanánt (már be is nyújtották őket a Nemzeti Választási Bizottságnak) egyszerre öt variációban (a szavazatszámlálók ezúton is csókoltatják a miniszterelnököt) tolják a nép elé. A “nemakarom”-os toporzákolásos népszavazás mögött persze egyetlen “nagy-Igen-es” kérdés áll:
Ezúttal sem hagyom cserben a kormányt. Már csak azért sem, mert a populista szólamok méregfogát végső soron csak azzal tudjuk kihúzni, hogy tényszerűen rámutatunk a valóságra és az érvelési hibákra. Az ország állapotáért végső soron a választó felelős, és amíg hagyjuk, hogy kritikus tömegnyi választó szellemileg nem jut el a szlogenektől a valóságbeli összefüggések felismeréséig, addig nem fogunk kimászni a béka segge alól. – Én meg ma gyógypedagógiai hangulatban vagyok.
1. Vannak, akik szerint a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség. Ön mit gondol?
Új kihívások koronavírus nélkül is előfordulnak – az emberiség története másból sem áll, mint kihívásokból (l. még evolúció). Az igazi kérdés itt az, ki mit ért „erősítés” alatt… van, aki pocakkerület-erősítést pálinka-kolbász-csülökpörkölt nagy mennyiségű bevitele révén, van, aki szerint az ország erősítésének a titka a közpénzek hatékony, az egész ország érdekeit szem előtt tartó felhasználását, a minőségi közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, bentlakásos gondozási intézmények) és a kölcsönös szolidaritásra építő össztársadalmi együttműködést. Én az utóbbira szavazok.
2. Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 000 forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?
Hiába jogos az az elképzelés, hogy a minimálbérből is meg lehessen élni – azt a minimálbért ki is kell termelni, mert ha a dolgozó többe kerül, mint amennyit a munkája ér, akkor a vállalkozó vagy kirakja a dolgozót, vagy csődbe megy, a dolgozó meg a közmunkás bérből még annyira sem fog tudni megélni, mint a meg nem emelt minimálbérből. Ha azt szeretnénk, hogy az emberek jobban keressenek, akkor javítani kell a termelékenységükön – jobb oktatási rendszerrel, minőségibb szakképzéssel (ami nem hülyéket bocsát ki), bölcsődével-napközivel a nyári hónapokban is, hatékony egészségügyi rendszerrel (amelyben nem rokkansz meg, mire ellátáshoz jutsz).
3. Vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek. Ön mit gondol?
A válság árát minden esetben „az emberek” fogják megfizetni, ha máshol nem, akkor a termékek, szolgáltatások árában és minőségében.
4. Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat. Ön mit gondol?
Az állam kiadásait és az újraelosztásos rendszert valamiből finanszírozni kell. Hogy a tradicionális eltartós házasságban élő egyszerű családpapi is megértse: ha kevesebb pénzt adsz az asszonynak a konyhára, akkor kevesebb hús lesz a levesben. Persze ha engeded, hogy az asszony a konyhapénzt stadionra költse, akkor marha sokat kell tejelned az asszonynak, hogy húsra is jusson. Ha van a munkádon kívül egy lakásod, amit kiadsz, akkor persze próbálkozhatsz az albérleti díj emelésével, de ha túlzásba viszed, ott fog hagyni az albérlőd, és nulla lesz a bevételed (sőt, minuszos, mert karban kell tartanod). Szóval kicsit olyan ez, mint a 2-es kérdés: persze jól hangzik elsőre, de ha az összefüggéseket is megvizsgálod, nagyon másképpen fekszik az a leányzó (rendes, NER-kompatibilis, születési nemükkel azonosuló nőolvasóknak: chippendale-fiú).
5. Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?
Amit a családoknak adunk, azt a családoktól vesszük el. Elképesztően igazságtalan egy olyan SzJA-rendszer, amelynek része, hogy a minimálbérnél alig többet kereső egyedülálló több adót fizet, mint egy hozzá képest hatszor annyit kereső szintén egyedülálló adó(nem)fizető (azon az alapon, hogy utóbbi 35 évvel korábban szült négy gyereket, akik azóta rég felnőttek).
6. Vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni, és mindenkinek törlesztenie kell. Ön mit gondol?
A hitelmoratórium baromi sokba kerül az adósoknak, mert a kölcsönkapott pénz nem ingyen van. Ha drága lesz hitelezni, mert az állam mindenféle szociális költséget a bankra tol, akkor a hitel is drága lesz, mert ennek ára a költségektől is függ (és ha az állam nagyon sokat von el a nyereségből, akkor inkább máshova megy a tőke). Aki hitelt vett fel, azért tette, mert úgy gondolta, jobban jár így, mint ha nem tenné. És ezt azért gondolta így, mert nincsen jól működő, lakbértámogatással kiegészített bérlakáspiac, így aki lakhatási biztonságot akar, az kénytelen hitelből-csokból összegányolni valamit, ha nyugdíjas korában nem akar hajléktalan lenni.
7. Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért érdekeiért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek. Ön mit gondol?
Brüsszel mi vagyunk. Mi csatlakoztunk, népszavazással, világosan (magyarul is) leírt szerződéses kötelezettségeket és értékrendet vállalva. Természetesen helyes dolog kiállni az érdekeinkért, különösen, ha azok a transz-meleg romák, leszbikus katolikus papnők, aszexuális agglegények, alkoholbeteg autista hajléktalanok, molesztált minisztránslányok vagy gyermekmentes cisz-heterók érdekei.
8. Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg. Ön mit gondol?
A dolog ott kezdődik, hogy a multinacionális vállalatok nem okoznának környezetszennyezést, ha a magyar családok nem vennék meg a termékeiket (a műanyag kütyütől az állami támogatással vásárolt hétüléses családi autóig). Úgy általában nem erkölcsös valaminek a költségét másokkal megfizettetni, és ez persze a környezetterhelésre is igaz – csakhogy „Brüsszel” (azaz az EU, azaz mi) sajnos nem tervez ilyesmit. De ha nem hozunk előbb-utóbb ilyesféle intézkedéseket, akkor a klímaváltozás, környezetszennyezés költségeit a most úgymond megkímélt „magyar családok” unokái fogják megfizetni, mégpedig a lehető legdrágább módon: élhető környezetet nélkülözve.
9. Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában. Ön mit gondol?
Ez kicsit olyan, mint amikor éjszaka a részeg az utcai lámpa alatt keresi a kulcsát, holott tudja, hogy az árokban esett ki a zsebéből, dehát ott sötét van. – Gyújtsunk neki fényt az árokban is. Aki a gyereket tényleg meg akarja védeni a bántalmazóktól, annak 1. először is ott kell keresnie a tetteseket, ahol azok ténylegesen vannak: például normálisnak tűnő rendes családokban. A gyerekmolesztálók nagy része szexuális irányultságát tekintve felnőtt nőkre gerjedő férfi, aki időnként kislányokat fogdos (miközben a pedofil irányultságúak jó része tisztában van azzal, hogy egy gyerek nem partnerként venne részt egy kapcsolatban, és nagy erőfeszítéseket tesz, hogy távol tartsa magát a gyerekektől, amihez viszont nulla segítséget kap). A felnőttek buzizása nem védi a gyerekeket a szexuális bántalmazástól, amikor az osztálytárs bátyja az elkövető. Aztán: 2. nem egy szexuálisan bántalmazott gyerek csak sokkal később, felnőttként ismeri fel, hogy szexuálisan bántalmazták, mert akkor, amikor történt, megfelelő tudás hiányában képtelen volt értelmezni a helyzetet. Mások nem mertek segítséget kérni, mert azt tapasztalták, hogy ami az ember lába között van, azt nem szabad szóba hozni. Ami a bántalmazónak kedvez, hiszen ha a gyerek nem ért, mi történt, vagy szégyell, nem mer szólni, akkor a bántalmazó nyugodtan folytathatja. Paradox módon aki a gyerekeket a túl korai kéretlen szextől akarja megvédeni, annak a gyerekét tudással kell felvérteznie. 3. Amíg az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat (nem csak a szép nagy egyházaknak, hanem az apró vallási zugegyesületnek is lehet ilyenje) nem ellenőriztetjük, nincs sok értelme a gyerekek elleni bűncselekmények elkövetőit listázni, hiszen nyugodtan folytathatják pályájukat pl. hitoktatóként.
(Egyébként roppant érdekes az az elképzelés, miszerint egy gyerek “bebuzul” vagy nővé operáltatja magát pusztán attól, hogy hall ilyesfajta jelenségek létezéséről, különösen, ha az ezt hangoztató emberek közben (a tudomány mai állása szerint történetesen joggal) gyógyíthatatlannak tartják a pedofíliát. Vagyis szerintük baromi könnyű kitérni pusztán egy szívárványzászló látványától a cisz-heteróságból, de visszafelé már nincsen út. Tényleg nem értem, mert nekem soha nem jutott eszembe még csak kipróbálni sem, hogy transszá váljak vagy magamneművel szexeljek, pedig tini koromban is láttam élő transzt is, meleget is, és persze azóta is – szexuálisan totálisan hidegen hagynak, és undorom sem tőlük támad, hanem a b.sztatásuktól.)
Ahhoz, hogy egy gyerek megtanuljon eligazodni a valóságban, elengedhetetlen, hogy tabuk nélkül megbeszélhesse a dolgokat kortársaival is, és a felnőttekkel is, és hogy kérdéseire olyan válaszokat kapjon, amelyek a realitásokat tükrözik. Attól, hogy megtudja, sokféle életút lehetséges, A titkolózás, a valóság-ellenesség és a gyűlölködés viszont egészen biztosan káros a gyerek fejlődésére.
[Basszus, nem hiszem el, Soros csak a 9. kérdésnél került elő…]
10. Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában. Ön mit gondol?
A migráció végső forrása az az intuíciónkkal ellentétes jelenség, hogy aki teleszüli az országát, az egy ponton túl – amikor gyorsabban nő a népesség, mint a gazdaság és a fiatal felnőtteknek nem jut megélhetés – a társadalom szétesését okozza. Mielőtt mindenféle egyéb erők elkezdtek volna marakodni a polgárháborús Szírián, az (egyébként addig Európához meglehetősen hasonlóan élő, csak épp “családcentrikusabb”) szír társadalom különböző, egymással marakodó csoportokra esett szét, miután röpke 50 év alatt ötszörösére nőtt a lakosságszám (1960: 4,5 millió, 2010: 21,5 millió), amivel a gazdasági növekedés nem tudott lépést tartani (a mezőgazdaságban ráadásul tartós aszályokkal beköszöntött a klímaváltozás). Felkészül a már most is rengeteg, csak éppen nem Magyarországra tartó migránst kibocsátó Nigéria, amelynek lakossága az 1960. évi 45 millióról mostanra 206 millióra nőtt (akit érdekel, hogyan élnek Nigériában, olvassa Chimamanda Ngozi Adichie magyarul is elérhető regényeit).
11. Sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell. Ön mit gondol?
Már megkaptuk az itt követelt egészségügyi vízumot, mégpedig Brüsszeltől: úgy hívják, hogy „Uniós digitális COVID igazolvány” (angolul „EU Digital COVID Certificate”), amellyel igazolni lehet, hogy (majdnem biztosan) senkit nem fogsz megfertőzni koronavírussal (mert negatív a PCR-teszted, be vagy oltva, vagy túlélted a betegséget).
12. A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az Unió országai között. Ön mit gondol?
Persze lehet keresztbefeküdni a szolidaritásnak és nem részt venni a migrációs problémák megoldásában, de akkor kevesebb EU-s pénz jut majd osztogatásra fejlesztés címén, és a kevesebből Magyarországnak is kevesebb fog jutni. Merthogy az EU zsebeinek tartalma is véges, hiszen ezeket a zsebeket a tagállamok töltik meg (mi is, csakminettó haszonélvezők vagyunk, mert többet kapunk, mint amennyit beleteszünk). Az elénk kerülő kihívásokkal muszáj valamit kezdeni, és ha nem a valóságból kiindulva, hanem sorosozva-brüsszelezve probálkozunk megoldást találni rá, akkor ez 1. viszonylag nagy valószínűséggel nem fog sikerülni, és ezért 2. nagyon sokba fog kerülni.
13. Vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását. Ön mit gondol?
Ez kicsit olyan, mint a pedofilos kérdés: a védekezés nem lesz sikeres, ha nem a valóságra alapozzuk. A valóság itt az, hogy a migránsok nem annyira terjesztik a vírust, a sporteseményeken teljes erőbedobálással üvöltöző szurkolók viszont annál inkább (Skóciában már megugrott a fertőzöttek száma a foci-EB-vel összefüggésben). Az esetlegesen ideérkező migránst eddig is bezártuk, úgyhogy annyi plusz dolgunk van, hogy adunk rá maszkot és belenyomunk két Comirnatyt (összesen 25 euróba sem kerül), és megoldódott a probléma. Már ami a migránsokat illeti, merthogy a fociszurkolókkal nehezebb dolgunk lesz. Még szerencse, hogy a magyarok hamar ki szoktak esni, így kevesebbet járkálnak a magyar szurkolók külföldi stadionokba.
14. A járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?
Az ördög sokszor a részletekben van: egy mRNS-gyár valóban csökkentené a külső függőséget és piacképes befektetés is lehetne (ha transzparensen, piaci befektetésként jönne létre), de abban, ami most épül, csak Sinopharm-típusú oltóanyagokat lehet előállítani, ami influenzaoltás előállítására elmegy, de a koronavírusokat ez a fajta vakcina nem állítja meg, úgyhogy ami a koronavírust illeti, pont olyan kiszolgáltatottak vagyunk, mint eddig. Szóval ez a vakcinagyár nem egy jövőbemutató, stratégiai jelentőségű beruházás… Amúgy meg sok mindenhez, így oltóanyagokhoz is úgy lehet hozzájutni, hogy másokkal együttműködünk. Pfizerünk és Modernánk is így lett: közös EU-s beszerzésnek köszönhetjük, hogy van belőlük, ráadásul olcsóbbak (a Pfizer 12 euróba kerül), mint a kínai (30 euró).
A sárdobálásos választási kampány nem új jelenség, és az álhírek és a deepfake korában a választónak még nehezebb megállapítania, egyáltalán igaz-e az, amivel vádolják a jelöltet – a “csúnya” dolgokat előszeretettel a választási kampány hajrájában hozzák elő, így aztán kézenfekvő, hogy akár igaz a hír, akár nem, a választási eredmény befolyásolása a nyilvánosságra hozatal célja. Azt viszont már sokkal könnyebb eldönteni, hogy egyáltalán van-e jelentősége valamely jelölt magánéleti ügyének a kiteregetésének.
1. kép: a Fidesz 1990-es választási plakátja; 2. kép felső rész: internetes mém úgy 2015-ből, az alsó rész a Coca Cola plakátja. A felső rész helyett használhattam volna a HVG 2017-es címlapját is:
És még egy plakát az 1990-es évekből – akkoriban meztelen nőkkel kizárólag autókat, barkácscikkeket és egyéb “férfi” terméket volt szabad reklámozni, női magazint semmiképp, ráadásul egy olyan nő, aki öntudatos testtartással, nem szégyellve a mellét…, ráadásul a férfi fehérneművé degradálva… (plusz még megfordítja-kifigurázza azt a régi, ámde a 20. századig bizonyos országok jogában érvényes “coverture” nevű elvet, hogy a zasszony önállóan nem szerepel a nyilvánosság előtt, csak a férje “takarásában”) na, ezen gyakorolta a KDNP a pszeudoerkölcsi kiborulást.
A kreacionizmus összetettebb jelenség annál, aminek elsőre gondoljuk, ezért nem mindig ismerjük fel egyből. Főleg, ha ott üti fel a fejét, ahol elsőre nem annyira várnánk.
Más kérdésekhez hasonlóan itt is két ellentétes álláspont feszül egymásnak: vérlázítóan alacsony a nők aránya a közéletben az egyik oldalról, a másikon pedig azt hangoztatják, “nem ez a nők dolga” – persze a nők dolga alól felmentve érzik magukat azok a közéleti nők, akik emellett szólalnak fel (a Novák Katalinok, Frivalszky Editek és Dúró Dórák valahogy nem húznak haza a konyhába szülni kizárólagos időtöltésként). De hogy mi is lenne az értelme annak, hogy a nők részt vegyenek az ország- és vállalatvezetésben, arról keveset beszélünk.
GLOSSZA 