EU-megállapodás: nincs vége

Az index.hu érthető módon magával van elfoglalva (pontosabban közben otthagyták az újságírók, szerkesztők jelentős része), a kormánymédia meg kevésbé számol be az ilyesmiről, de az Európai Parlament lényegében visszadobta az Európai Tanácsnak a héten elfogadott megállapodását. A parlamentnek több kifogása is van, és ezek egyike, hogy nem a Helyreállítási Alap keretében nem elég hangsúlyos a jogállamiság védelme:

“9. [az Európai Parlament] határozott sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács jelentősen gyengítette a Bizottság és a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a többéves pénzügyi keret és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében fenntartsák a jogállamiságot”

A teljes (nem túl hosszú) szöveg magyar nyelven itt olvasható!

Közalkalmazotti bér helyett minimálbér

Nem annyira a kulturális dolgozók helyzetének megingatásáról, hanem elsősorban a kulturális intézmények kiéheztetése lehet annak a törvényjavaslatnak a célja, amely a kulturális intézmények dolgozóitól megvonná a közalkalmazotti státuszt. 

Lopni segít a bíboros

Előző életében szerzett szaktudását felhasználva (és saját közössége hetedik parancsolatát megszegve) lopni segít a bíboros, és a fél világ tapsol ahhoz, hogy más kárára állítja be magát és szervezetét a szegények bajnokának. 

Szakértő kormányt akar a magyar??

Bár az Index is ír róla, a HVG ismerteti részletsebben a Pew Research Center nemzetközi összehasonlító kutatását, amely szerint sehol máshol nem támogatnának annyian a demokrácia alternatívájaként egy szakértői kormányt, mint Magyarországon. A valóság persze kicsit másképp fest…

A frankelszabadulásos forintgyengülés nyertese: Semjén és a KDNP

Elsőre meglepőnek tűnhet, de a frankelszabadulás legnagyobb nyertese (a forintosított hiteleseken kívül persze) alighanem Semjén KDPN-je lesz, mégpedig nagyon egyszerű okból. Leghőbb vágyuk (amely persze nem Tömjénék szemétdombján kelt ki szűznemzéssel, hanem idegenből, a katolikus központból hozták a magját, mégpedig nemcsak mihozzánk), szóval leghőbb vágyuk, a boltok vasárnapi zárva tartása elvileg kézzelfogható közelségbe került azzal, hogy Orbán Viktor áldását adta rá, a parlamenti képviselők pedig azonnal engedelmeskedve beleírták a rohamtempóban módosuló szentkönyvbe. Így március 15-től már csak azok a családok dolgozhatnak vasárnap, akik elég gazdagok ahhoz, hogy saját boltjuk legyen (nekik viszont muszáj testületileg a boltban tölteni a vasárnapot, mert alkalmazottat ők sem dolgoztathatnak aznap). Bár a lakosság orrára nem kötötték, félő volt, hogy ugyanaz történik, mint Horvátországban,

Nem kellett volna megmenteni a devizahiteleseket…

…ha tartottuk volna magunkat a tervekhez és úgy 2006-2008 tájékán beléptünk volna az euróövezetbe, az akkori 250-es árfolyamon.

Ne feledjük ezt sem: Aki deviza(alapú)hitelt vett fel forinthitel helyett, azért tette, mert alacsonyabb volt a kamat, mint a forinthitelé (sőt: még az is megérte, ha az ember devizahitelt vett fel és a pénzt lekötött forintbetéten kamatoztatta). Magyarán: nyerészkedni akart az árfolyam- és kamatviszonyokon. Akkor és ott devizahitelt felvenni teljesen raconális döntés volt – már feltéve, hogy nem vesszük figyelembe, hogy a magyar választók egy jelentős része nem a közjót szem előtt tartva az ország rendbetételére és az euróövezethez való csatlakozásra szavaz, hanem simán megvásároltatja magát a neki a legtöbb személyes hasznot ígérővel.

Persze lenne egy majdnem tiszta megoldás is: “Egyszerűen” ki kell számolni minden devizahitelre, mennyibe került volna, ha annak idején forintban vették volna fel, a forinthitelekre irányadó kamatokkal. Aki nem bízik a kormány gazdaságpolitikájában és attól tart, tovább romlik a forint árfolyama, az forintra vált, a többiek meg maradnak a devizánál 🙂

Akkor turkáljunk…

A kormányközeli századvég adatai alapján a Napi Gazdaság című lap az RTL zsebeiben turkált az Index szerint (a Napi Gazdaság vonatkozó tartalma fizetős), és megállapította, hogy a menedzsment átlagfizetése tízszer akkora, mint a dolgozóké. Vegyük ezt alkalomnak, hogy mások helyett a saját zsebünkben (azaz egy magáncég helyett az állami költségvetésben) turkáljunk:

Az ország menedzsmentjének, azaz a miniszterek és államtitkárok átlagfizetése kb. havi 1 millió forint.
A minimálbér összege 2014-ben: 101.500.-
A közmunkások bére 2014-ben: 77.300.-

Nettóban ez így fest:

Havi bruttó 1.000.000.- nettó bére: 655.000 Ft
Havi bruttó 77.300.- nettó bére: 50.632 Ft
A közmunkabér és az állami felsővezetői bér közötti különbség 12,93-szoros, és a minimálbérhez viszonyítva is épp egy nagyságrenddel több a miniszteri fizetés.

Ne feledjük azt sem, hogy az állami szférában a legalacsonyabb fieztések ráadásul nem fedik a megélhetési költségeket sem, ami különösen a közmunka kötelező jellege miatt visszás.

A miniszterek, államtitkárok fizetéséről itt: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ennyit_keresnek_a_magyar_miniszterek_es_allamtitkarok_itt_a_lista.575361.html

A reklámadóról meg annyit, hogy a cégek megadóztatására tökéletesen felesleges újabb adófajtákat kitalálni. Itt van a társasági adó, ami ráadásul nem csak a bevételt nézi – tessék azt alkalmazni.

UPDATE (14.20): Közben az RTL ma délelőtt kiadott egy közleményt, miszerint a Napi Gazdaság forrásául szolgáló beszámolóban nem a vezetők, hanem a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja szerepelt, és erre nem 1,68 milliárd, hanem 1,68 millió forintot fizettek ki (összesen). http://hvg.hu/kkv/20140623_RTL_elnezett_par_nullat_a_Napi_Gazdasag