Kategóriák
Glossza

Svájcban többségbe kerültek a női képviselők

Most, 50 évvel miután a svájci férfiak népszavazáson megadták a nőknek a politikai jogokat, fordult elő először, hogy a nők kerültek többségbe a Svájci Államszövetség egyik parlamentjében: a most vasárnapi választások eredményeként 52 nő és 48 férfi ül Neuchâtel kanton törvényhozásában (az eddigi rekorderek Bázel város 42, Zürich 40,6 és Bázel vidéke 40%-os nőaránnyal). A szövetségi parlamentben valamivel kevésbé rózsás a helyzet: 43% a nők aránya a többségi nemzeti tanácsban, míg a szövetségi államokat két-két fővel képviselő felsőháznak csak a negyede nő (így a szövetségi gyűlés tagjainak 40%-a nő – összehasonlításképpen: a magyar országgyűlési képviselők 12%-a nő). Más politikai testületben azért már volt Svájcban nőtöbbség: a szövetségi kormány 2010 novemberétől 2011 novemberéig 4 nőből és 3 férfiból állt (ezzel Finnország után Svájc volt a második európai állam egy női többségű kormánnyal). Ebben az időszakban az államfői feladatokat rotációs alapon ellátó kormánytag is nő volt (2010-ben Doris Leuthard, 2011-ben Micheline Calmy-Rey), és a kormány hivatalát vezető szövetségi kancellári posztot is nő töltötte be (Corina Casanova).

A mostani parlamenti nőtöbbség nem egészen magától jött, hanem kitartó munka eredménye. Miután a nők egyenlősége nem nagyon haladt előrébb, 2019. június 14-én, az 1991. június 14-i országos, több százezres nőtüntetésre emlékezve (amelyet a nők választójogának huszadik és a nemek egyenlőségének alkotmányban rögzítésének tizedik évfordulójának évében) tüntetést szerveztek szintén több százezer nő részvételével, és ezzel összefüggésben hálózatépítésbe és lobbizásba kezdtek a nők politikai képviseletének növelésére – lévén, hogy Svájcban a szövetségi és kantonális parlamentekben és a népszavazásokon dől el minden, ott ez a módja annak, ha bármit el akarunk érni. Ennek egyik módja a pártok ösztönzése női jelöltek állítására (a neuchâteli választáson átlagosan 40%-nyi nőt jelöltek a pártok – amihez persze az is kell, hogy a párton belül a hozzáértés és ne a nem számítson – azért viszonylag kevés nő szeret olyan közegben dolgozni, ahol a kollégák közvetlenül és/vagy közvetetten folyton becsmérlik), a másik persze maguk a választók: Svájcban a választók a szavazáskor módosíthatják a pártok jelöltlistáit, azaz “előrébb” sorolhatnak képviselőjelölteket, és a szavazók ezzel élnek is. Különösen a bal- és a zöldpártok szavazói szeretik átírni a jelöltlistákat a női jelöltek javára. De ne feledjük: amiről most cikket írok, annak fordított esetben – tehát amikor a férfiak vannak többségben – nem lenne hírértéke, úgyhogy még messze vagyunk attól, hogy valóban csak a hozzáértés és a tehetség számítson a politikában…

https://www.swissinfo.ch/ger/frauenmehrheit-kanton-neuenburg/46546768

Aki játékfilmet nézne a svájci falusi politikai vitákról, annak A nőkért (eredeti címen Die göttliche Ordnung, azaz kb. A teremtés rendje) című filmet ajánljuk.

Kategóriák
Glossza

Orbán Ráhel iskolája karanténba került

Hatósági karanténba helyezték a svájci École hôtelière de Lausanne 2500 hallgatóját, miután az iskola több hallgatója megbetegedett. A hallgatók a Vaud kantonban a növekvő koronafertőzések miatt elrendelt szórakozóhely-bezárás előtti estéken még egyszer igazán jót akartak bulizni, persze anélkül, hogy bármiféle óvintézkedést betartottak volna.

A magánegyetem, amelynek tandíja nagyságrendlileg egy éves svájci (!) átlagfizetést tesz ki (magyarán a svájciak gyerekei sem engedhetik meg maguknak az itteni tanulmányokat), a világ minden tájáról fogadja elsősorban a szállodaipar fontos szereplőinek csemetéit, akik itt tanulnak szállodát menedzselni, másodsorban meg 2014-ben Orbán Viktor magyar miniszterelnök legidősebb lánya, Ráhel járt ide, Az iskola éppen nemzetközi jellegére tekintettel is járványvédelmi tervet készített (így pl. a hallgatók megérkezése utáni első hétre biztonsági okokból online-oktatást terveztek), de a hallgatókkal nem számoltak. Mivel követhetetlen, hogy a bulin ki kivel érintkezett, Vaud kanton tisztifőorvosa, Karim Boubaker az egész csapatra rendelt el egyelőre tíznapos karantént. Ez alatt a diákok nem hagyhatják el szobáikat, és folyamatosan figyelik, továbbterjed-e a fertőzés az intézményben. Az iskola a bulikat szervező hallgatókat felelősségre vonja.

Kategóriák
Glossza

A kvótakormány: minisztercasting svájci módra

A kormány versus ellenzék-felálláshoz szokott magyar szem számára bizarrnak tűnő folyamatok zajlanak épp Svájcban, ahol december 5-én két miniszteri helyet is be kell töltenie a parlamentnek.

Kategóriák
Glossza

A frankelszabadulásos forintgyengülés nyertese: Semjén és a KDNP

Elsőre meglepőnek tűnhet, de a frankelszabadulás legnagyobb nyertese (a forintosított hiteleseken kívül persze) alighanem Semjén KDPN-je lesz, mégpedig nagyon egyszerű okból. Leghőbb vágyuk (amely persze nem Tömjénék szemétdombján kelt ki szűznemzéssel, hanem idegenből, a katolikus központból hozták a magját, mégpedig nemcsak mihozzánk), szóval leghőbb vágyuk, a boltok vasárnapi zárva tartása elvileg kézzelfogható közelségbe került azzal, hogy Orbán Viktor áldását adta rá, a parlamenti képviselők pedig azonnal engedelmeskedve beleírták a rohamtempóban módosuló szentkönyvbe. Így március 15-től már csak azok a családok dolgozhatnak vasárnap, akik elég gazdagok ahhoz, hogy saját boltjuk legyen (nekik viszont muszáj testületileg a boltban tölteni a vasárnapot, mert alkalmazottat ők sem dolgoztathatnak aznap). Bár a lakosság orrára nem kötötték, félő volt, hogy ugyanaz történik, mint Horvátországban,

Kategóriák
Glossza

Miről is szavaznak ma a Svájciak? (Súgok: Nem az idegenellenességről.)

A svájciak rövid pórázon tartják politikusaikat, ami abban is megnyilvánul, hogy évi kb. 3 alkalommal szavazóvasárnapot tartanak, amelyen mindenféle szövetségi, kantonális és helyi kérdésekről döntenek. Az ilyenkor megtárgyalt témák persze ritkán ütik meg a nemzetközi ingerküszöböt, ám a mai egyik (!) téma olyan, hiszen külföldieket is érint – mármint azokat, akik esetleg Svájcba mennének munkát vállalni. Az “Ecopop” nevű szervezet népi kezdeményezése ugyanis átlagosan a lakossági 0,2%-ára korlátozná az éves nettó (azaz a kivándorlók számával korrigált) bevándorlást – mégpedig nem xenofóbiából, hanem környezetvédelmi és fenntarthatósági megfontolásokból, a nyakló nélküli növekedés ugyanis kimeríti a természeti erőforrásokat, de az amúgy igen jól szervezett (de nem olcsó) tömegközlekedés is túlterhelt. Tudják, miről beszélnek: a Magyarország méreténeka felét sem kitevő (és a hegyek miatt ennél is kisebb hasznosítható területű) Svájc lakossága az 1980-as évekbeli 6-6,5 millióról mára 8 millióra nőtt – azaz egyetlen generáció alatt a negyedével!
Az “eco” a kezdeményezők nevében bizony nem a gazdaságra (économie – a nagytőkések mellesleg ellenzik a kezdeményezét), hanem a környezetvédelemre (ecologie) utal, és hogy szó sincs magába zárkózásról, a szolidaritás elutasításáról és a világ többi részének leszarásáról, azt a kezdeményezés második része mutatja: tudván, hogy a túlnépesedés világméretű probléma, mely csak összvilági léptékben oldható meg, a kezdeményezés azt is előírná, hogy a fejlődő országoknak adott állami fejlesztési pénzek legalább 10%-át az önkéntes családtervezéshez való hozzáférés javítására kell fordítani. Ez nem lenne kis pénz: Svájc évi 2 milliárd frankot (500 milliárd forintot) fordít a fejlődő országok megsegítésére, ehhez jön még az újonnan csatolakozott EU-tagállamokra fordított (és szintén népszavazáson, a lakosság által saját zsebük terhére nekünk és a többi új EU-tagnak megítélt!) összeg, amely idén 147 milliárd.

Az információk forrása:
A kezdeményezés szövege (kb. 20 sor az egész!) a kancellária honlapján: http://www.admin.ch/ch/f/pore/vi/vis406t.html
Lakosság alakulása: http://www.bfs.admin.ch
Nemzetközi együttműködés: https://www.eda.admin.ch