Politikamentesnek képzeli magát a Magyar Orvosi Kamara, amikor tagjaival feltáratná a kórházak tényleges helyzetét. Nagyobbat nem is tévedhetnének.
„The private is political” – jöttek rá az 1970-es évek feministái, felismerve, hogy ami politikai csatározás tárgyává lett, az innentől nem magánügy. Vagyis nem a szándék dönti el, politikai-e egy cselekmény, hanem attól, hogy a kérdéses ügynek van-e politikai vonzata, pl. attól, hogy a regnáló hatalom álláspontot nyilvánított a kérdésben.
A legprivátabb magánügy sem magánügy többé onnantól, hogy a politikai hatalom vagy a társadalom előnyt vagy hátrányt kapcsol hozzá. Ha politikai ügy a házasság, akkor a házasságkötéseddel akaratlanul is a kormány mellett állsz ki (illetve adott esetben melegházassággal ellene); ha a negyedik gyerekért adómentesség jár, akkor a negyedik gyerek szülésével minden szándékod ellenére is prostituálod magad a hatalomnak (amely az általad is javított statisztikára fog hivatkozni), miközben gyerek nélkül élve óhatatlanul ellenzéki életmódot követsz; ha a kormány a vallásosságot preferálja a vallástalansággal szemben, akkor az istentisztelet látogatása nem tisztán spirituális igényeid kielégítéséről szól, hanem a kormánypolitika melletti kampányolás; ha a hatalom előnyben részesíti az egyházakat, mint iskolafenntartót, akkor ez nem csak a gyerek jövőjéről szól, hanem színtiszta politika (sőt, ha a közügyeket nem jól igazgató kormányt támogatsz, még a gyereked jövőjét ásod alá). És ha a regnáló hatalom (= kormányzat + a választói) az álvalóságra specializálta magát, azaz a problémák elemzése és racionális, adat-alapú kezelése helyett bűnbakokra mutogat és a cselekvést ráolvasással pótolja, akkor minden helyzetfeltárás, adatgyűjtés, elemzés, és pláne racionális megoldási javaslatok kidolgozása politikai, pontosabban ellenzéki tett.
A művi terhességmegszakítás témája rendszeresen előjön, amikor valamely országban épp magukat konzervatívnak nevező körök média- (vagy Facebook-)figyelmet kapnak. Ezek a viták jellemzően meddők, mert érvek helyett az érzelmek (esetenként a vallásos, azaz megkérdőjelezhetetlen beállított hit) uralják őket. Térjünk vissza a valóság talajára.
GLOSSZA 